Augusztus 20-a alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésében részesült dr. Rosta Szabolcs régész, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója. Az elismerés kapcsán pályájáról, a régészethez fűződő szenvedélyéről valamint a Bugaci Aranymonostor Látogatóközpontról is kérdeztük.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, Zsigó Róbert a
minisztérium miniszterhelyettese és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár augusztus 20-a alkalmából Magyar Érdemrend parancsnoki keresztet, Magyar Érdemrend tisztikeresztet, Magyar Érdemrend lovagkeresztet, Népművészet Mestere
díjat adott át a Pesti Vigadóban.
Igazi örömünnep volt szombaton délelőtt a Cifrapalotában. Ezek a képek mind beszélnek címmel nyílt meg a Kecskeméti Katona József Múzeum új képzőművészeti állandó kiállítása a második emeleten, és most adták át a Cifrapalota infrastrukturális fejlesztését is. Mintegy 96 millió forintos állami forrásból egy speciális lift épült a műemléki épületbe, így mostantól mozgáskorlátozottak is látogathatják az emeleti kiállítótermeket.
15 évvel ezelőtt vette kezdetét az a régészeti feltárás, melynek gyümölcsét ma (pénteken) arathatták le, amikor átadták a bugaci Aranymonostor Látogatóközpontot, mely az Árpád-kor időszakát mutatja be 21. századi módszerekkel. A kiállítás anyagául szolgáló leleteket a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei találták meg dr. Rosta Szabolcs múzeumigazgatóval az élen, a Duna-Tisza köze legnagyobb vallási, kereskedelmi és gazdasági központjának számító Pétermonostoránál.
A hagyományok szerint március 15-én adták át az Alapítvány a ’48-as Hősökért, a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya rajzpályázatának díjait. Idén 1400 alkotás érkezett a pályázati felhívásra, ezek közül mintegy százat értékelt a zsűri különdíjjal és helyezésekkel.
Dr. Rosta Szabolcs régész, a Katona József Múzeum igazgatója tartott érdekfeszítő előadást szerda este a bugaci Aranymonostor elmúlt években feltárt kincseiről a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szervezésében a Főplébánia Lestár téri közösségi termében. Rosta Szabolcs elmondta: 2024 tavaszán nagyszabású látogatóközpont nyílik az Árpád-kori monostor területén.
Július 7-én nyílt meg Benczúr Gyulának, a historikus festészet kimagasló képviselőjének kiállítása a Cifrapalota első emeleti kiállítóterében. A tárlat, amely a művész grafikáin, történelmi képein és remek portréin túl egykori bútorait és használati tárgyait is bemutatja, a nyíregyházi Józsa András Múzeum állandó gyűjteményének gazdag válogatása, amely vándorkiállítás formájában jutott el Kecskemétre.
Az első ismert írásos emlékek a 14. század közepétől említik Kecskemétet, már oppidumként, azaz mezővárosként. A Katona József Múzeum régészeinek ásatásai az elmúlt időszakban azt támasztották alá, hogy a terület több mint 1000 éve lakott hely, ráadásul már a korai időkben sem számított jelentéktelennek. A múzeum három régészét, dr. Rosta Szabolcsot, Wilhelm Gábort és Fazekas András Kristófot kérdezte stábunk az új eredményekről.
Bár az első írásos emlék szerint 650 éve város Kecskemét, a régészeti leletek azt bizonyítják, legalább 1000 éve folyamatosan lakják a magyarok. Ráadásul egy évezreddel ezelőtt is jelentős településnek számított ez a terület.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
