A térségben hiánypótló turisztikai beruházás kapuit nyitotta meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Bugacon ma (kedden) délután. A Puszta Kapuja Információs Központban az ideérkezők bepillantást nyerhetnek a homokpuszták világába, jellegzetes állat és növényfajaiba, a bugaci táj történetébe, változásaiba és a múltban itt élt emberek hétköznapjaiba.
Immáron egy éve, hogy megszületett az a négyoldalú együttműködés, ami a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-Főkapitányság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., valamint a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. között köttetett.
A megegyezés célja az volt, hogy a felek lehetőségeinek kölcsönös kihasználása mellett hatékonyabban érvényesítsék a környezetvédelem szempontjait, és az összefogással tevékenyen részt vegyenek az élővilág megóvásában is. A fenntartható gazdálkodás egyik alappillére a természetes állapot megteremtése és megőrzése, amelynek továbbra is egyik markáns problémája a hulladék kezelése.
Sokan úgy gondolják, hogy a zöldhulladéktól megszabadulhatnak az erdő-mező szélén, hiszen azok úgyis csak növényi maradványok, lebomlik, komposztálódik, nem okozhat bajt. Holott ez egyáltalán nem így van! A kerti zöldhulladék veszélyes a természetes élőhelyekre nézve! Ráadásul a zöldhulladék illegális elhelyezése éppúgy szabálytalan és büntetendő, mint a kommunális, vagy bármely más hulladék lerakása - olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park oldalán.
A Kolon-tónál oktatóközpont, a szegedi Fehér-tónál és a Vörös-mocsárnál bemutatóhelyek, a Nagyszéksós-tónál információs pont jött lére a vizes élőhelyek természeti értékeinek bemutatására - közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője az MTI-vel.
Lezárult a Natura 2000 vizes élőhelyek bemutatási feltételeinek megteremtését célzó projekt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő, ökoturisztikai szempontból kiemelt helyszíneket érintő fejlesztés 527 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg. A Kolon-tónál oktatóközpont, a szegedi Fehér-tónál és a Vörös-mocsárnál bemutatóhelyek, a Nagyszéksós-tónál információs pont jött létre.
Úgy tűnik, bizonyosságot nyert az a korábbi feltételezés, hogy egy parlagi sas pár költ a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára, ugyanakkor a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságtól Albert András 2021 óta rendszeresen figyelte meg a Körtvélyesi Holt-Tisza-parti fáiról felszálló öreg madarakat, valamint a nászrepülésük is látható volt a hullámtéri erdő fölött.
Több hónapnyi kihagyást követően, január 26-án ismét érkeztek adatok az egyik jeladós kanalasgémről. Mindez azért is örvendetes hír, mert utoljára 2023. október 12-én, Szicíliából küldött jelet a GPS-készüléke, majd negyedéves bizonytalanságot követően a jeladó rácsatlakozott a 2G hálózatra, és elküldte a J278 kódnéven emlegetett madár vonulásának hiányzó részleteit és a telelésének a koordinátáit is. J278 – a korábbi éveknek megfelelően – Tunéziában, Djaziret Kneiss térségében tölti a telet - olvasható a Kiksunsági Nemzeti Park közleményében.
Fűkaszák és motorfűrészek zaja törte meg a csendet január utolsó napján Ásotthalom és Kelebia környékén. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a fokozottan védett egyhajúvirág élőhelyein tüsténkedtek, cserjeirtást és fűavar-eltávolítást végeztek, hogy pár hét múlva már gyönyörködhessünk a több tízezer rózsaszín virágban.
A közelmúltban az ÉDOSZ-Kinizsi Természetbarát Sportegyesület tagjai értesítették a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait, hogy az egyesület által létesített túraútvonal jelzéseit ismeretlen személyek átfestették piros X-jelekkel. Mindez egy jelentéktelen rongálásnak tűnhet, ha nem vennénk figyelembe néhány tényezőt, amelyek a jelzett turistautak kialakításának körülményeire vonatkoznak.
Különös vendége volt a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának hétfőn. Az intézmény sportcsarnokának egyik radiátora alatt, egy kifejlett sün vackolta be magát. A Kiskunsági Nemzeti Park szakembere természetesen az állat megmentésére sietett.
Különleges színben pompázó rétisáskáról számolt be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A lila színű egyedről fotót is közöltek weboldalukon. Mint írják, az egyenesszárnyúak színezete általában a rejtőzködést segíti elő, így leggyakrabban a barna és zöld árnyalatai jellemzik őket, többnyire a növényzethez és az adott terület sajátosságaihoz igazodva. Gyakori, hogy az ugyanazon fajhoz tartozó példányok is változatos szín-mintázatot mutatnak, de akár egyeden belül is változhat az életkor előrehaladtával.
Újabb túrát szervez a Kiskunsági Nemzeti Park augusztus 26-án. A túra célja hazánk legnagyobb termetű rovarfajának, a fűrészlábú szöcskének a megtalálása, eközben viszont a Puszta egyéb érdekességeit is felfedezhetik az érdeklődők.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai idén is elvégezték a gémtelep fiókáinak gyűrűzését a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben elhelyezkedő szegedi Fehér-tavon. A még röpképtelen fiókák befogásában ezúttal a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozatának tagjai voltak a segítségükre.
Gyilkos csomorikát találtunk Lakiteleken, a Szikrai Holt-Tiszán. A Kiskunságból eddig mindössze egy előfordulási adata volt ennek a védett növénynek 2020-ból, ekkor a tiszaalpári Nagy-tónál észlelték.
Mintegy 330 millió forintot fordított a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI) a Péteri-tó eredeti medrének helyreállítására, ezzel költő-, pihenő- és táplálkozóterületet biztosítva számos védett madárfajnak - közölte a szervezet az MTI-vel.
Különleges jelenségnek voltak szemtanúi a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai Zab-széken. Az erős szél úgy nevezett tólengést okozott a szikes tónál, amiről videót is közzétettek közösségi oldalukon.
A vakondot választotta 2023-ban az Év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével. A közismert és közkedvelt, zsebes nadrágos kisvakond rajzfilmfigurát ihlető vakondot (Talpa europaea) nem nagyon kell bemutatnunk. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlősünk rövid, három centiméteres farkával együtt is alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll. Élete jelentős részét a föld alatt tölti, apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás jegyei.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
