A külső városrészek fejlesztése mellett nem állhat meg a városközpont, közelebbről a főtér revitalizációja sem. Boros Pál építész jóvoltából nemrég áttekintés készült a még felújításra váró jelentősebb épületekről, a következő hónapokban pedig megkezdődhet a tervek, és esetenként a funkcióbővítés részletesebb kidolgozása a KIK-FOR bevonásával. A megvalósítás az elkövetkező években történhet meg önkormányzati, állami és uniós források igénybevételével, az egyházak közreműködésével, továbbá a minőségi szemléletet képviselő privát partnerek bevonásával. A nagyszabású tervekről Öveges Lászlóval, Kecskemét főépítészével beszélgettünk.
Zöld, élhető, modern, de egyúttal a kecskeméti hagyományokhoz illeszkedő – ilyennek álmodta meg Zoboki Gábor építész és csapata a Homokbányára tervezett új kecskeméti városközpontot. A két éve zajló munka, melyhez több százan járultak hozzá ötleteikkel, a végéhez érkezett. A koncepciót péntek délután mutatták be a Neumann János Egyetemen. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester szerint a Széchenyiváros építése óta nem volt ilyen lehetősége a városnak arra, hogy egy vadonatúj városrészt álmodjon meg.
Több óvoda fejlesztése, bővítése is bekerült Kecskemét TOP Plusz Városfejlesztési Programtervébe, amit a támogatási pályázatok felhívása, határideje miatt kellett módosítani a csütörtöki közgyűlésen. A képviselők egyhangúlag fogadták el az előterjesztést, méltatva a Fejlesztéspolitikai Osztály munkáját.
A nagyobb részt uniós forrást tartalmazó TOP Plusz programból 2027-ig 19,3 milliárd forintos forrás áll majd Kecskemét rendelkezésére városfejlesztési feladatok megvalósítására. A forráskeret felosztásának tervéről döntött ma a közgyűlés. Mint kiderült, a támogatói kérelmeket jövőre adják majd be, de az már biztos, hogy forrást kap a ménteleki, illetve a kadafalvi óvoda fejlesztése is.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
